Vicces.

" If you're strong enough to say goodbye , life would reward you with a NEW hello."

Mozgalmas két hét volt, kivégeztünk egy avatást, én meg kivégeztem majdnem egy egész doboz Raffaellot. Komolyra fordítva,  lezártam egy újabb szakaszt, véglegesen. Ha jobban bele gondolunk semmi sem végletes, csak időszakos. De az életet tekintve ez nem nagy dolog. Ezzel a témával talán nem is szeretnék bíbelődni, örülök hogy végre sikerült ez is. Mostanában inkább remete életet élek, morzékben írok, meguntam a balhékat, belefáradtam a harcba, végülis úgyis én vagyok mindig szarnak kihozva. Had ne említsem a szerdai eseményeket, káosz hangulat... 2013 legrosszabb szerdája, bátran merem kijelenteni hiszen már október van, mindenesetre Uram, maga ha még mélyebbre akarja ásni magát, akkor a következő állomás Kína lesz.;) A drága barátosnejével együtt...:) Tapsot nektek. De mint kiderült vannak még igaz barátaim, akik tartják a hátukat amikor az enyém elfáradt, talán az útolsó ember akire gondoltam volna, hogy pont ő. Le a kalappal, minden tiszteletem Zselye.

Egyébként megvagyok, a hétvégi találkozó nagyon jót tett a csajszikkal, na meg Athinával. Vicces volt vele "vásárolni." amiből igazából az lett hogy jól beettünk a mekiben. Legközelebb.:)

Aztán persze a másnap... Szép is lett volna ha minden összejött, a hely foglalás drága, a pia szar, és négykor nyit, ki is lőttem még csütörtökön a tervet, úgyhogy csücsültünk a fenekünkön Devgel rezidenciában és iszogattuk az otthonról hozott teánkat. Jókat beszélgettünk, hiányzott a fejük, főleg hogy hihetetlenül megnyugtató személyiség Devie. Valami furcsa hatása van rám nézve, miután vele vagyok 1-2 hónapig tök rendben érzem magam és kiegyensúlyozott vagyok. Így van ez megint, valami van a levegőben gyerekek.:D

Fiúk... Fiúk... Csak mert mamu az őrületbe akar kergetni hogy minden hívásnál felteszi ezt a kérdést.

Fiúk... Szép trükk, éppen faszra akarnak rántani, vicces, hogy fűzöget és szóval tart, csak hogy ne veszítsen el egy biztos lyukat... Biztos.? Ugyan kérlek, a csalódás óvatossá tett, kétszer átgondolom az ilyeneket mióta egy egész nyárra összetörtek. Nem... Többé nem hagyom magam ilyen könnyen, főleg hogy 3 másik lelőhetetlen idióta van a nyomomban, még hozzá ebből kettő a kolis. A másik meg tök értetlen... Aranyosak, annyi különbség van köztük és az előző felhozatal között.. De képtelen vagyok belekezdeni és újra őszintén szeretni. Valami kifogásolni valót mindig találok, menekülök a saját boldogságom elől.. Miközben lassan mindenki megtalálja az igazit, vicces, Athina is bepasizott, tök egyedül érzem magam, de egy keserédes mosoly azért ilyenkor lecsücsül a szám szélére hogy legalább ő boldog, kijárt ez már neki. Nekem meg..? Nekem meg csak a nyekergés az Igazi után, és a jelentkezőket sorba döntöm el az utamból akárcsak súlytalan dominókat. De talán ez nem baj. Talán most nem akkora baj várni, nem jött még el az én időm és hé.. a jó dolgokra várni kell.:) Most van más aki kitöltse az ürességet, boldog vagyok, mert az vagyok aki, megteszek mindent ami tőlem telik, és azt az életet élem, amit szeretnék, csak pozitívan, ELŐRE.!

PítXSayu. <3333