És mitörtént?

TUDOM!

Törés keletkezett bennem, nagy nagy törés, de jöttek, és megmentettek Őrangyal.

Pörög az élet, én meg baszok írni, tudom-tudom, ugyanaz az elnyűtt lemez, mizu velem?
És most idézhetnék Simon Mártontól.; elkezdem tépkedni a bőrt számról, de nem értik hogy ez már az.
nna. Egyébként megvagyok, tengődök. nem tudom mióta ülök egy közérdekű bejegyzésen.

A boldog élet titka.

Még egy jó barátom kérdezte, mitől vagyok ilyen halál nyugott attól eltekintve hogy egyik szarból a másikba mászok. Írd meg!
Vicci. Vicci. A boldog élet titka, hm? Indíthatnék azonnal egy rákontrázással.; Nincs boldog élet. 
Mert nincs, 100% boldog élet biztos nincs, sőt, még levonom azt a rohadt 27 százalék áfát, és látod hogy nincs! Olyan dolgokat teszel amikhez nincs kedved, olyan emberekkel találkozol akiket nem akarsz. Még az öreg Láma se boldog a hegyen, nem tudja milyen jó elcsámcsogni egy sajtos McRoyal menün egy pénteki, hosszú nap után.
De nézzük, talán most ráveszem magam, de előbb én, mert mindig csak én.

Vagyogatok... csak hogy legyen valami bevezető.
Tönkremegy körülöttem az elektronika, mondom én, a töltöm bekrepált és elveszett, de szerencsére barátosnémnek 3 telefontöltője van, és az élet fintora, hogy tud adni egy olyat ami jó az enyémhez.
A koliba beérve pedig a gépem mondott szerdát, csütörtököt, pénteket ... Nagyszerű volt, ilyenkor persze 1000 dolog átfutott a fejemen, hogy mennyi minden veszett el, meg persze most tartok a 13124663-ik (fogadok lusta voltál végig olvasni a számot.:))) dolognál ami odaveszett. vagyis megvan, csak kikéne akrobatázni a gépből, jó lenne ...
Aztán mi van itt még, ahh, igen, azthiszem vágom.; ami jelentősebb az a derült égből fasírt 2, oooh igen, Zselykével és Szebáldal mentünk megnézni. Végig röhögtük, érdemes volt, és rég voltam moziban, plusz Zselykével ha nem írunk egymásra azt hisszük egész héten beteg a másik, olyan összevissza vannak óráink, már keresztet vetünk ha a folyosón összefutunk. Megígérte kivisz emo talira a közeljövőben, heha, áldom a cukikat. Egy kis baráti kör frissítés kéne, hiányzik a régi lét, a sok pesti haverral, a szép idők, emo csapat. <3
Szóval megnéztünk egy filmet, bementünk a Rossmanba, de sehol sem találtam tust, amit akartam, na majd holnap, Pesten. Viszont kísértésbe estem ahogy kifelé haladtunk a plázából, az istenit, Polaroidok! Lekellett csapnom, szóval balra át és megcéloztam a kedves pénztárost, még pont két könyv volt, hát elhoztam az egyiket. Belevagyokbuzulva. Szép szóval.

egyébként semmi extra, Tomival és Píttel beszélgetek mostanában, összesodor minket a sors mindig konferencia beszélgetésekre, nagyon szeretem a hülyéket, Tomikának legszívesebben felvenném azt a friss házas féle veszekedős hangnemét és egész nap azt hallgatnám, na meg Pít, nagyon szívesen találkoznék vele holnap, majd meglátjuk.

Na de miért is telhetne el a nap nyugisan, Tomika kirángat, Barniéknál van, menjünk oda, 

ne, ne menjünk.

de menjünk.

nem megyünk.

Jó nem megyünk, menjek ki. Életkedvem a mászkáláshoz mínuszban, már csak az, hogy én reggel 8 körül kelek és megyek Pestre levisz az életről. Már nem is a társaság, hanem az hogy ÉN.NYOLCKOR.KELEK. Hinnye.
Jó (...) Életkedv mínuszban, felemás zokni, az első kettő amit a fiókban találok, a kabátom természetesen koliban maradt, péntek este 7-kor még fasza kis 14 fokok uralkodtak, nem fáztam, ott hagytam. Oké, 3 réteg pulcsi, meg anyám szarvas lövő kabátja, a hajam ramaty, és ha esik az eső begöndörödik, oké rendben, semmi pánik, sapka.! Persze 3 perc és indulnom kell, az első amit kikapok, egy 70-es évek mintás, fonott kis lógó szaros sapka, amibe valószínűleg ezer év nyomorultságát varrták bele. Jóóó elindulok, elállt az eső. Sminket már rég lemostam, és a bundás kenyér íze a számban amit vacsiztam. Abból a "30 percre gyere ki nem megyünk Barniékhoz"-ból az lett hogy berángatott Barniékhoz, és persze ott voltak egy csomóan, egy csomóan 5-6 csomóban. Én meg egy pulcsival takargattam magam, amilyen retek fejem volt. Szóval szépen beégetett. Azért aranyos volt Zsiga, és még mindig helyes, édes istenem, emberek ne legyetek ennyire... cukik.

Holnap pedig Pest, és apu. Édes istenem, mennyire vártam már végre hogy lássam, és ha minden jól megy a fotel-fánk bátyámat is kirángatjuk a barlangjából. És a pici nikonkát is leüzletelem apuval, vééégre. Őszinte leszek, nem szeretem ezt a gépet, ez már tényleg meghaladja az én alap tudásomat is. Hiányzik kicsit a Sony, hogy olyan "tettre kész" automatája van, ez meg elpöcsölget, de hát tükörreflex kontra digitális. Ennyit erről.:D Szóval várom a holnapot, Everliccel is szeretnék találkozni, meg Píttel. Ahj, ennyi mindent nem tudom hogy fogok besűríteni..

Na azért próbálkozok. Ja és... A boldog élet titka. Vagy mi az anyám kínja receptje...

A következő bejegyzésben.