2013. október 13., vasárnap

Morzék... I.

Megszűnne az ember.
Úgy eltűnne.
Úgy fogná magát és úgy döntene többé nem lenne.
Nincs folytatás, fogja magát mindent maga mögött hagyva és lelép.
Kilép a mocskos aluljáróba, felszáll az első vonatra a világvége felé.
Elmenekül a világbéke elől.
És megnyomorodik.
Átvágja a torkát és viszlát.
Nincs többé nyár,
tavasz,
fecskék,
boldog pillanatok,
percek,
órák,
nappalok,
éjjelek.
Voltam, vagyok, de már nem leszek.
Te neked és én neked.
Motyó nélkül, 20.000 forinttal a zsebben.
Elhasznált telefontöltő, 700 forintos füles.
Minek?
És csak megy az ember
amerre a szél fúj
ahol senki sem talál
és nincs visszaút.
Mert a sok szar ellenére
mert a sok elszívott cigi szál dacára,
azért mégis mosolyt csal valami
apró mozzanat.
De köddé válik,
múlik, és telik.
Mint egy újabb kör feles pohár.
Hidegen ölel magához az összes szar
ami körbe vesz, de tarts ki aranyom,
tarts ki
minden
tavasz,
fecskék,
boldog pillanatok,
percek,
órák,
nappalok,
éjjelek.
Kedvéért.
Mert száll még fecske ablakodba,
szabadság madár a glóriádra.
de mikor, mond mikor,
és miért,
ha köddé válik,
múlik, és telik.
Miért éri meg
ha mind
köddé válik,
múlik, és telik.
Eltűnik, ott se volt,
múltá lesz,
mint két sor ezelőtt.
Megszomorodott meghívók 
egy temetésre amiről
azt se tudod hogy a
 tied.
Elképzeled
Egy álom
kellemes
mégis rideg.
Átjár.
Belegondolsz.
Eltűnsz.
Eltűnsz.
Teis.
Aztán múltá leszel.
Hiányozni fogsz e.
Sírni fognak e.
Mit szólnak.
e.
Félsz
Valld be
Félsz.
Beleborzongsz a gondolatba.
Nem voltál,
Nem vagy,
Nem leszel,
Mit hagysz magad mögött.
Leszel e kép
egy oltár felett valakinek,
vagy elhallgatott szerelem
egy éjjeli szekrény fiókjában.
Közös fotó a falakon.
Név egy füzet hátuljában.
Nemtudod.
Félsz hogy nem fogod tudni
Nem fogod tudni leszel e.
Vagy ha nem.
Hát mi nem leszel.
Semmi.
Nem leszel
kép
egy oltár felett valakinek,
Nem leszel
elhallgatott szerelem
egy éjjeli szekrény fiókjában.
Nem leszel
Közös fotó a falakon.
De
Nem leszel
Név egy füzet hátuljában.
Azért csak eltűnsz.
Elakarsztűnni.
Elfogsz?
Nem tudod.
Üt az óra.
2345 óra
szép sorrend.
Fel készülsz
Ez az utolsó
utolsó minden
utolsó semmi
utolsó mindent vagy semmit.
Sápadt bőrön apró pír
Mint egy csók folt,
1997ből
Minden feltőr,
emberek,
nyár,
barátok,
szerelmek,
Hát miért maradnál
ha nincs
és nincsenek
emberek,
nyár,
barátok,
szerelmek,
Azért csak szembe nézel
szembe nézel
magaddal
és meghallod
és eszedbe jut,
az utolsók,
akik szeretnek,
elképzeled
és látod,
ők sírnak,
ők szerettek,
maradnál e.
könny a meggyötört arcukon,
üres ülőhely szívük csücskén.
Elmosolyodsz,
törés.
Tudom...
Megszűnne az ember.
Úgy eltűnne.
Úgy fogná magát és úgy döntene többé nem lenne.
De most maradj,
kérlek napsugár maradj,
egyetlen órára.
még 
egyetlen
órára.

ReBecca Sykes - Morzék (egy hallott lélekhez) I.
Ritka fos 15 perccek.
"Köszönöm hogy vagy..." Talán nem lenne miért maradnom
ha
nem
lenn
él.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése