2013. szeptember 11., szerda

Csak az élet.

"A sötétben is ott van a fény,
csak elfelejtetted felkapcsolni a villanyt,
Nem érdekel már semmi
Vissza a rutinba."

6.30, annyit hallok hogy lezuhan pitbull az ágyunk alá és egy duettet kezd énekelni velem. Ja csak az ébresztő...
Felülök, kihalászom friss szobatársam telefonját az ágy alól, aztán vissza fekszem, hamarosan az én Oliverem is dalolni kezd úgy 6.45 fele, az a 15 perc nagyon sokat számít.
Aztán a szokásos, felöltözöm, fogat mosok, közben a gép is beindítja magát, már ha a mélyen tisztelt nevelő tanár felnyomja az áramot. Gyors check. Sehol semmi, mindjárt hét, nem is tudom mit várok. Balra tőlem totál káosz, valami rendnek látszó zűrzavart hozok össze az asztalomon, fejből megy már az órarend ha hazudni akarok. Majd egy hónap múlva.
7:30, utolsóként lépek ki a szobából, persze a kuka megint rám maradt, 2 perces zacskó csere, leoltom a villanyokat, még egyszer visszanézek nyomokat keresve a tegnap esti vacsora csatánkból. Indulás.
Az út 3, és fél percbe telik, az én tempómban 8, csak hogy két számot tudjak hallgatni az unalmas és együtemű úton. Nénik, bácsik, gyerekek és fél felnőttek.; Jónapot-Jónapot. Igaz hogy még csak reggel van, aztán miútán elmegyek mellettük leesik a tény hogy még csak most kelhettek ők is, a csipa még ott ül a szemük sarkában, és a földet bámulják, nem köszönnek vissza, elnéző vagyok, reggel van.

Az órák telnek, telnek, telnek, és egyre inkább kezdem úgy érezni magam mint egy oroszlán ketrecben ragadt macska, csak az üvöltés, egy olyan nyelvet beszélnek amit az értelmes beszédet hírből sem hallotta, vagy a normál hangerőt. Igazából tök mindegy, néha még én is próbálok részt venni a hülye játékukban, de bele bukok.
Visszaesünk a koliba, onnan pedig az ágyamba, kitisztítom a fejem, szelektálok, és megszabadulok mindentől ami ma történt, felejtek, aztán elfoglalom magam. A napokban a legizgalmasabb elfoglaltságom a légy hajkurászás. Nem sok sikerrel, de legalább van dolgom. Meg rajzolások. Vagy valami hasonló.
Tankör, és valami tanulás félével próbálkozok, de igazán nem tudom hogy eszik e vagy isszák, de másfél óra alatt megemésztem. Eztán vacsorázunk, már amennyi jól esik, mert hogy nagyon kezdik elvenni az étvágyam, ez neked nem áll jól, ehhez te túl kövér vagy. Oké. Rendben. Akkor tegyünk ellene, csak előbb a szónoklók is mossanak kezet. Ez megy 9-ig, egy hangulatos fürdő a félhomályba öltöztetett fürdőbe, és alvás, vagy csajos lelkizés, vagy éjszakai szaladgálás a sötét szobába. Előszeretettel űzöm, nem tudok aludni. Replay.

Két napja nincs villany a mosdóba, jó kolisok vagyunk.:)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése